Az eddig eltelt évek alatt mindig pontosan tudtam, hogy a következő tanévben milyen évfolyamot fogok tanítani. Szeretem a kiszámíthatóságot, mert akkor tudok tervezni, készülni.
Most egy nagy váltás után vagyok. Új városba költöztem, s szinte a tanév kezdete előtt pár nappal tudtam meg a leendő iskolámban bekövetkezett nyári változások következtében, hogy melyik osztályban kezdem a tanévet.
2. osztály
Szeretem. Már nem a nagyon picik, (bár azt is imádom) de még el lehet őket varázsolni. Szeretem, mikor tátott szájjal hallgatnak valami igazán csodás dolgot.
S amiért nagyon szeretem, mert véleményem szerint a matek tananyagja az alsó tagozaton a legnehezebb. Most még van lehetőségem pótolni, s rajtam áll, hogy az alapokat igazán tudom-e stabilozálni.
Szóval igazán szép feladat.
Viszont a megelőző ráhangolódás, az igazi előkészület most elmaradt. Az utolsó pillanatban történt költözés, a dobozokból való lét, az új város nem könnyített a helyzeten.
Most már azonban úgy érzem, hogy ha lassan is, minden a helyére kerül.
Most már rendszerezem magam.
